Adtam magamnak egy határidőt két éve: 2009. dec. 31. Ekkorra szerettem volna beköltözni. Félek, hogy nem lesz meg, pedig annyira szeretném. Nate-nek is megígértem, hogy a Jézuska már az új házban jön. Bár neki mindegy, csak jöjjön. Sajnos nem rajtam múlik, legalábbis én úgy érzem. Az én részemről minden megvan, csak az asztalosom ne lenne ilyen hulla lassú. De valamit valamiért. Cserébe jó és olcsó. S már csak a konyhabútort kellene összerakni a költözéshez, a többit majd utánna.
Egyébként ma csendes nap volt. Délelőtt gyerek apjánál, így én pár órát a telken pakolgattam. Délután temető, mivel halottak napja van. Megpróbáltam megtanítani egy imára, amit a nagyimtól tanultam. Nem jött össze, heves ellenállásba ütköztem. Mindegy, majd Ő eldönti, mit akar. Viszont csendben végighallgatta, ahogy én imádkozok. Tőle már ez is nagy szám.
