Kevés vagyok. Előre tudtam, hogy így van. Túlságosan szét vagyok csúszva. Túl sok helyen kell helytállni, és nincs elég energiám mindenre. Ezt eddig is tudtam. Ebbe már sport vagy fogyókúra igen nehezen fér bele. Egy pasi is neccesen. S mára rájött, hogy nem elég a felé nyújtott rajongási időm. S szerinte a fiam felé sem adok eleget. Szerintem meg ebbe ne szóljon bele. Egyszer csinálja végig, amit én, konfrontálódjon a szüleimmel, mert nem halad a kert, konfrontálódjon a gyerek apjával, mert az pszichikailag egy roncs, pörgesse a munkát 200%-on, mert bármikor kirúghatják, s próbáljon állandó deficit mellett megélni, és eltartani egy csonka, támogatás nélkül élő családot. Próbáljon ne aludni napközben, hétvégén, csak azt a 9 órát, amit a gyerek hagy. S ha még van ereje, akkor próbáljon értem rajongani a nap 24 órájában.
Kevés vagyok
2010.04.26. 10:48
Nem hiszem, hogy rossz anya lennék. Ok, lehetnék jobb, de este 8-ra már fáradt vagyok. Tény, hogy akkor már kiakaszt miközben vele fürdök, vagy olvasok neki, vagy még mielőtt elalszik kb. 3-szor bemegyek hozzá, mert hív. Ha rossz anya lennék, ezekkel nem foglalkoznék. Nem vinném el programokra, nem hívnám át a barátait, nem főznék-sütnék, ha megkér rá, nem … De persze, lehetnék jobb, tudom mit lehetne még tenni, ha több időm lenne, ha több erőm lenne, ha több pénzem lenne. De egyik sincs, s én csak erre vagyok képes. Nem hiszem, hogy akár a fiamnak, akár a kutyámnak sanyarú sorsa lenne. S igen, így a pasimra már kevés, néha semmi erőm nem jut. Ha ez túl kevés, akkor így jártam. Welcome szingliélet újra.
Pedig a hétvége jól telt. Jó buli pénteken, jó állattenyésztési nap vasárnap, majd, séta, liget, fagyizás. Egyedül kialudnom nem sikerült magam, de szerintem megérte. De nem mindenki szerint. Csak azt nem értem, hogy akkor miért ma reggel kapom meg a magamét??? S miért kell megbőgetni a másikat? S miért kell olyanokat a másikhoz vágni, ami nem is igaz, vagy nem teljes mértékben? Miért kell direkt bántani a másikat? Miért jó fájdalmat okozni? Miért nem lehet, csak élvezni,a mi megadatott, mégha az nem is túl sok?
1 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://tocsi.blog.hu/api/trackback/id/tr281952189
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
billentblondie 2010.04.27. 08:33:26
Tudod Csillus vannak megkeseredett emberek. Akiknek már az arcukon is látszik az élet neheze. Csak te még nem vetted észre. Túl nagy volt az öröm, nem erre figyeltél. Akit egyszer ennyire megbántottak, az nem tud másként viselkedni, ezt viszi magával az életben. Bár ez nem teljesen igaz. Nem vagyunk egyformák. Mindenkinek van egy tükre, csak valaki elfelejt belenézni sajnos.
Ne emészd magad! Szerintem jó anya vagy. Nem kell mindenkinek egy kaptafára nevelni a kölykét. Ki így-ki úgy.
Ne fogadj el nevelési tanácsokat - gyerekkel kapcsolatos tanácsokat olyantól, akinek nincs! Alap!
Én szeretlek! Ne bomolj!:) Pussz!
Ne emészd magad! Szerintem jó anya vagy. Nem kell mindenkinek egy kaptafára nevelni a kölykét. Ki így-ki úgy.
Ne fogadj el nevelési tanácsokat - gyerekkel kapcsolatos tanácsokat olyantól, akinek nincs! Alap!
Én szeretlek! Ne bomolj!:) Pussz!