Ma semmi nem történt. Csak munka, falszíndöntés az új házban, gyerekellátás. Semmi pozitív, ami feldobta volna a napom. Írni sincs kedvem. Hiányzik a boldogság, a flört, a szex, a sport, a tánc ... valami sikerélmény, valami más... Lehet, hogy ez a baj velem? A hétköznapok már nem elég jók? Egy jó vacsora, egy film a fiammal végignézve, egy jó kutyaséta már kevés?... Miért vagyok ennyire telhetetlen? Az élet apró örömeit miért nem tudom élvezni?
És miért csak az Al vödrök sms-eznek nekem? :)
Jut eszembe, anyukám azt mondta nekem 17 éves koromban, hogy "én pasi nélkül nem bírom ki". Akkor ezen nagyon kiakadtam, de később rájöttem, hogy igaza van. Tényleg nem bírom ki. Én ilyen vagyok ... viszont mivel egy éjszakát nem vállalok, így ilyenkor nagyon nehéz... hol vannak már azok a fiatalkori évek, amikor barát ment, majd elég gyorsan barát jött :) sose voltam egyedül ( de a kapcsolataim is hosszúak voltak!). Pedig szerintem most jobb nő vagyok, mint valaha ... de az én korombeli pasik a nálam fiatalabb szőke plázacicákra bomlanak :( s én ettől már igen messze vagyok... még a hasprojekt sem jött össze. de már nem is lényeg ... vasárnapra esőt mond, így nem tudok haspolóban futni:)
