Amikor reggel zuhogó hóesésben tele szatyorral a válladon felhívnak, és lecsesznek, hogy nem vezetőhöz méltó viselkedés, egy publikusnak szánt infot publikálni...
Amikor egy időpontban egyszerre 3 megbeszélésen kellene lenned, és mindenhol csúnyán néznek rád, mert vagy elkésel, vagy hamarabb elmész, vagy meg sem jelensz...
Amikor határidőre jelentéseket kellene küldened, de a géped 4 órára befuccsol, az informatika pedig hiába küzd...
Amikor este 8 után a magántanítványoddal fennakadsz egy 8.-os példán ...
Akkor felmerül a kérdés: mi a fenéért keltünk fel reggel????? Nem lehetne ezeket a napokat csak úgy átugrani? S visszamenni szilveszterre, vagy augusztusra a Madonna koncert napjára?
S akkor bemész a hálódba, meglátod a friss, barátoktól kapott, már régóta vágyott ajándékot, és tudod: holnap is felkelsz. A gyerek miatt, a kutya miatt és a barátaid miatt. Mert csak ezért érdemes. S reméljük nagyorrú-ajándék-Budha fog még szebb napokat is meglátni.
