Van fílingje a magánynak. Van fílingje az önsajnálatnak. Amikor beraksz egy romantikus CD-t, behabzsolsz egy nagy tábla csokit és közben hagyod, hogy csurogjon a könnyed. Fájdalmas dolog, de valljuk be őszintén: fájdalmasan szép dolog. És tudjuk, hogy ha óráról órára nem is, de napról napra a fájdalom mértéke csökken. De amíg a fájdalomszint le nem konvergál a nulla szint alá, addig igenis fáj. Igenis érzed, hogy élsz, hogy nem tompán viszed végig a napi rutint. Nem vagy közönyös. Ez is egy fíling. És tudod, hogy minden rossz után jó jön. És azt is bizonyítottnak látod, hogy minden jónak rossz a vége.
Kávé helyett gondolatok
2010.02.24. 16:57
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://tocsi.blog.hu/api/trackback/id/tr291787145
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.