Két apró mozzanata a napnak:
1. A fiam ismeri a kétjegyű számokat. Nem tőlem tanulta! S még nincs is 4,5 éves. Úgy érzem lemaradok a fejlődéséről. Egyszerűen fürdés közben közölte velem, hogy ez a 25, 60, 100. Csak úgy lazán ... a kis Einstein. Bár lehet, hogy már itt is kéne tartania, csak én nem tudok erről.
2. Bár reggel kiseinstein fél 6-kor már ébresztőt fújt, de mégis főzőcskézni volt kedvem. Amihez fártadtan ált. sosincs. Így életemben először főztem tejszínes-sajtos sültcsirkét krumplipürével, majd életemben másodszorra túrógombócot. Az elsőt még Amerikában csináltam John-nak, aki szervírozás után közölte, hogy Ő nem szereti a túrót. A fia viszont hál istennek nem rá ütött, és 4 gombócot is benyomott. Bár elsőre a porcukor érdekelte a témában, de a gombóc is elfogyott. Megvolt a nap sikerélménye. A tejszín odakozmált részeit meg egye meg a fene a mosogatóban...
